eg

Kogitologiák

1

 A korpuszkuláris kogitológia (Vázlat)

Az aszi.

2

 gondolkodás értelem romboló, degeneráló hatásai az ember egyéni és

közösség szervező munkálkodásaiban.

Meddig állat és mikortól ember az ember?    A kérdésnek erkölcsi, filozófiai, jogi, közösségi, személyi és számtalan nézőpontok alapján lehet nekifeszülni. Az ember felfogás rendszere -értelme, annak hatása és kiépülése egyben annak temetője. A legfontosabb kérdés továbbá, miért sikertelen az ember az értelem oldaláról megtámogatottan? A vizsgálatot azt teszi elkerülhetetlenül szükségessé, hogy az értelem/felfogás/gondolkodás  fogalmait rendkívül zavarosan és ködmegülten tárgyalják az egymástól független előadások.  Ha nem tudjuk mit értünk alatta, hogyan várhatnánk el, hogy értelmesen lepésről lépésre előrébb juthatunk részletei megértésében? Komoly bajok vannak az ismeret (információ) értelmezése körül is. A kiterjedések összefüggései, a valós fizikai világ és az ember gondolatvilága, amely mindezt igyekezve próbálja felfogni és magyarázatokkal körül bástyázni felületessen kifejtett és összefüggéseiben hiányos alakzatokat mutatnak. Mindenki mást gondol róla és mégis egy öntőformában próbálja előadni. Megint az alap állapotok hiányoznak. Nos, a különböző értelmezési rendszerek egyike a korpuszkuláris kogitológia (Kk.). Amely az ismeret,  mint eredő adatok állományát hierarchiáiban rendszerezi. Egy, a geometria segítségével felvázolt képletet fogunk látni, amelyben a kiterjedések és a vele szoros kapcsolatban álló idő, valamint a kozmológiai meghatározók szűk köre formálja meg a gondolkodás területeit, kényszereit és korlátait. Rangsorok és határok rajzolódnak ki, amelyek meghatározottak biológiai testünk kiépülése során. Az intelligencia és okosság élesen elválasztva tükröződik benne, mint egységek, de egyidőben választékot is kínálnak az ember gondolat kezelési választásaiban. Továbbá a valós és képzetes fogalmi rendszerek elemei válnak majd határozottan és véglegesen el egymástól. A Kk, rangsoraikból elénk tárja, hogy a kozmológiai elemek alapján és azok között milyen rendszerek szerint lehetnek tudásunk részei, elemei és hogyan épülhet fel elménkben az értelem/felfogás érzete. A fő bűnös az aszimmetrikus gondolkodás (ismeret kezelés) melynek jelensége nincs okok nélkül. A tanulmány végkövetkeztetése előre vetíti azt az új hozzá állást - amely a közösség/társadalom építésre vonatkoztatva, - a korpuszkularitásból adódó aszimmetrikus gondolat kezelés nyomán képződő hibás irányzatoknak a szűnni nem akaró folytatólagosságát hogyan akadályozhatnánk meg. (A konspiratív parazitizmust.) Nem kis feladat és szükségünk van egy olyan világos és nyílt meghatározási rendszerre, amelyet a korpuszkularizmus azon belül a saját szimmetrikus gondolkodás -unk biztosíthat. Nem az első eset, hogy az áttekintéseinkben és az alapok meghatározásában a korpuszkularizmusra  hivatkozunk. Ahogyan az új elméletekkel szokás, nehéz hozzá illeszteni, az azt megelőző sokszor „terhelt” rendszerekhez és fennáll a bizalmatlanság az ismeretlen összefüggések bevezetésével szemben. Elkel kerülnöm a hivatkozásokat és járt utakat, mert azok erőszakot tesznek a témánk egyben tartásában és az új fogalmak meghatározásainak egyértelműsítéseiben. Nem is beszélve arról, hogyan terheli meg az emberiség „intellektuális alkotmányát” az aszimmetrikus gondolkodás,
© Ferenc MOLNAR 1984-2019 Sweden