eg
Korpuszkuláris kozmológia (KK.) A Világegyetem és benne a Lapos Föld    A kozmológiák alapvető fontosságúak a tudomány számára. (Vissza is éltek vele, ma sem tudjuk mi a helyzet.) A k,- ban benne van a filozófiai  eszmék megteremtésének lehetősége, amely az emberi gondolkodásra és létezésre kialakuló kérdésekre, olykor elfogadható válaszokat tud adni. Nyilván esetünkben a témát szigorúan elválasztjuk a vallási és politikai eszmékből keletkező elkötelezettségektől. Megtartva az azokban felismerhető tudományos utalások kritikáját.  Konspiratív próbálkozásaikra rámutatva, olyan leírásra törekedünk, hogy ne lehessen többet a kozmológiai értelmezést céljaiknak megfelelően átalakítani. Ezért a KK. dogmákat alkot, amelyek a korpuszkuláris alapokra épülnek és az önögazoló tételek- ből épülnek ki magyarázataik. Igy elkerülhetők a belemagyarázások, csúsztatások, átírások, hamisítások …stb. A KK. része a CorpusCuit- nak. A témában használt fogalmai pedig a kogitológiailag tisztázott értelmi megfelelések és nevesítések lesznek. Saját eszme és saját kifejezésmód. Kifejezések és meghatározásaik. Világegyetem, jelentése az össz-világmindenség. Univerzum, a világegyetem alrendszere, objektív/szubjektív összefüggésben. Korpuszkuláris világegyetem, a világmindenség, mint testé vált objektum. Lapos föld, az ember élőhelye amelynek alakja sík, égi jelenségei között a Nap sugárzása egy megolvasztott jégmezőben olyan életfeltételeket teremtett amelyben élettani ciklusai a születéstől a haláláig megteremtett.   A kozmológiák fogalmi alapjai MI vezérli gondolkodásunkat amikor a világmindenségről spekulálunk? Kíváncsiságunk és benne az egyéni létünk viszonya a Teremtett környezetünkkel. Mik az ismereteink alapjai? Iskolai tanulmányaink. Saját elképzeléseink és a tudományon kívüli más elméletek, Szent könyvek, mesék, sci-fik… Az emberi gondolkodás korlátozott, ugyan akkor az elképzeléseink ezeket a határokat képes messzebbre tolni, mint amit a fizikai valóság megenged. Ezért hallunk, olvasunk olyan elképzelésekről, amelyeknek igazolása nem a tapasztalásra, hanem a tekintélyre alapozódik.Nem is lehet másképpen, hiszen aki tudja annak el kell, hogy higgyük. Kérdés ez a hit és intellektuális bizalom meddig tart és hol kell azt mondani, - Álljon meg a menet, ezt én a saját eszemmel nem tudom elfogadni. Természetesen nem élhetünk úgy, hogy mindent tagadunk és mindenben kételkedünk. Az lehet az alapállás, hogy ha van jobb ötleted és annak van valós kapcsolata a tapasztalással, logikával és az észszerűséggel, akkor az helyet követelhet magának, hiszen a fennálló kozmológiák ugyan ebben a felállásban lettek elfogadva.Az iskolai ismeretek az adott tudományos igazolásokhoz igazodik, de – ez egy megkerülhetetlen figyelmeztető kitérő- a való világ konspiratív, számitó és hatalmi/befolyási kötelékek tartják rendszerben. Mit eredményez ez az állitás: Azt, hogy minden ideologizált és induktorinált, rejtett indulatoktól terhelt. Nem megnevezhetőek ezek az indulatok, de mintán egyetemesek – tehát az egész emberiségre (élőlényekre) érvényes – kozmológiai determinanciának nevezhetjük el. Igy áll elő az a helyzet, hogy a tudomány egy olyan ismeret felhő, amely állandóan változtatja az alakját és tartalmát, minősége folyton más és más doktrínák alapján módosul.Igy, a kozmológiák alapjairól beszélni nem értelmes, mert ahogyan a költő mondja: „Ki adhat nevet a futó felhőknek?” További témák: A téridő kolloid ±STC, Éter A szubjektív és objektív univerzum fogalmai Lapos univerzum/Lapos föld elméletek A téridő elmélet és a kiterjedések kialakulásának körülményei, az „idő” jelenség Molnár Ferenc 2019-08-09
· · · · · · ·
© Ferenc MOLNAR 1984-2019 Sweden
Made with Xara
MEDIA MEDIA