eg
MEDIA MEDIA
A pozitív és negatív ismeretek elmélete Mielőtt megzavarodnánk a fogalmak újra értelmezése közben, a következő kijelentést kell értelmeznünk: „Minden lehetséges, ha nem kívánjuk, hogy megvalósuljon.” A kijelentés értelmezése: „Minden lehetséges” tehát a lehetségesség nem kötődik a valósághoz. A megvalósulás egy kvantitativ (egységnyi) állapot. Vagy van valami, vagy nincs (Önigazoló tétel) A lehetséges valahol a gondolkodás rendszerezése során kerül a képzeletünk útján a felfogásunk előterében és a gondolkodás elemeinek egy sajátos, előállított formája az ismeretnek az elmében. Nevezzük gondolati bekövetkezés-eknek. A bekövetkezés tehát ismeret előlegezés és nem valós, a fizikai valósághoz köthető adat, jel/kód, megfeleltetés. Még akkor sem, ha azt képesek vagyunk jelölni szavakkal/hangokkal/fogalmat rendelve hozzá vagy matematikai/geometriai alakban kódoltan érzékeltethetjük. A Folytatólagosságból  az Egységnyi állapotba. Modellezzük ezeket a gondolati és fizikai valóságban kialakuló állapotokat. Geometriai modelljeink ismertető jellegűek. 1.ábra A megvalósulás ezzel szemben a fizikai állapotok alapján olyan tapasztalás, amelynek ismeret hordozói is fizikai elemekből álnak, tehát azokat illúziókkal és bizonyos élettani torzulásokkal nem hozhatók kapcsolatba. A megvalósulás  egy folyamatból kell elindulnia és annak 100 % -os állapotában keletkezhet az 1 egységnyi létezése. Ebből következően a 0 -ba tartó megvalósulás, például a negatív ismeret kialakulását modellezheti. 2.ábra. A vanság és a nincsség szimmetrikus folyamatok állapotai. A valóságra kialakítható sémák a Descartes koordináta alkalmas, hogy a van és nincs geometriai kiterjedését egy CorpusCuit -ban jelenítse meg. 3.ábra A negatív ismeret, az ismeret legkisebb mértékű lebomlásával veszi kezdetét. Akkor éri el az egy egységet amikor 100% -osan lebomlott az adott ismeret. A Teremtő és a paradoxonok? A földi ember számára a paradoxon az adott valóság és magyarázat (ismeret) határértékét jelenti. Ez adódhat anatómiai/antropológiai/műveltségi… készségei következtében, de az össz emberi tudás (ismeret) sem határtalan. A teremtett világmindenség a keretek közé illesztett valóságokat paradoxonokkal határolva tartalmazza. Az emberi értelem felbontó képessége az 1 dimenziós lineáris ismeret kezelés, egységbe bontásánál tovább nem jutott/hat.Feltételezésem szerint a Teremtő a CorpusCuit -ok olyan összetett rendszerével rendelkezik, amelynek nincs paradoxiális határa.Amennyiben a CorpusCuit -ot használjuk az ismeretek rendszerezésére, akkor a Teremtő  gondolkodási (ismeretkezelési) szférái felé közelithetünk. Miért fontos a negatív ismeret fogalmát meg nevezni? Az emberi nyelv, fogalom alkotása több mint pontatlan. A lineáris/vonalas gondolkodás és a nyelvtani szerkezetek, mélyen alul tartják a fogalmak – és igy az ismeretek -feszültség/sűrűség/minőség mutatóit. A számitás technika vanjel/nincsjel, vagy, és de, menj, vissza… stb. utasításokból kíván gondolkodó mesterséges intelligenciát (még az intelligencia fogalmát is rosszul használja, mert unos untalan keveri az okossággal, ami pont az ellentétje egymásnak...) kifejleszteni. Nem tudja tisztázni az ismeretek között azok a fizikai valósághoz és azon túl az illőség/helyesség/igazság azaz Bonitás  (korpuszkuláris kifejezés és fogalom) állapotainak értékét. Nincs paritás. A digitek között van a fejekben -ami a fogalmakat illeti – nincs. Ezért használom a korpuszkularizmus alapján az emberi előadások besorolására a hülye/tört beszéd(írás) kifejezéseket, mert teljes disszonancia van a tudomány minden elágazásában és a maga alkotta labirintusaiban amikor olyan kifejezésekre kerül sor, hogy: igaz/hamis, helyes/illő- helytelen/hibás…stb. Mi az ismeret? Adatok eredőiből felépülő tudás test (CorpusCuit CC.)” Értelmezzük ezt a kifejezést: Az ismeret egységnyi. Adatok valamilyen jel/kód átiratban (rekombinációban) bekövetkeznek. Az adatok csak egységnyiek lehetnek (Kvantitatívak). A folyamatos adat nem alkalmas a CC. felépítésére (Hülye beszéd(írás). A tört beszédek(írások)helyes behelyezése a CC. koordinátákban adják ki az adott tudás testet. Az ismeret a teremtett tudás, az össz adat egybe szerkesztésével. Az össz adat = CC. test és így tartalmazza a ± ismereteket A CC. megvalósul. Mit nevezhetnénk Tudománynak? A CorpusCuit-ok láncolata és szervezetté váló egysége adhatná ki az ETACS. (Extra Terestrial Anti-Corpuscular System) alakzata, ami lássuk be lehetetlen vállalkozás.  A téma tárgyalása elegendő. Az, amit ma Tudománynak neveznek, egy extrém konglomerátum, a konspiratív paraziták fogságában. Molnár Ferenc 2018-08-02
· · · · · · · · · ·
© Ferenc MOLNAR 1984-2019 Sweden
Made with Xara